Geotronic Bt.
gyors, pontos, rugalmas

Ingatlan-nyilvántartási térkép

A tulajdonviszonyok szöveges tárolása a tulajdonlapokon történik. A grafikai megjelenítés az ingatlan-nyilvántartási térképen. A térkép régen valóban térképet jelentett, papíron megrajzolva. A térképek településenként voltak rendszerezve, és azon belül az éppen akkor aktuális térképrendszer szelvényezésének megfelelően bontva. Ezt nem részletezem, mert ma már a [számítógépes adatbázisok] [8] korában az ügyfelek számára ez érdektelen.

Ma az ingatlan-nyilvántartás térképi része ugyanúgy számítógépeken, adatbázisokban van letárolva, mint ahogy a tulajdonlapok is. Egyetlen dolog megmaradt viszont, hogy a térképek is településekhez vannak kötve, mivel a helyrajzi szám az az azonosító, amely alapján valamely földrészletet meg lehet találni, az pedig településenként van rendszerezve.

Az adatbázisokból elő lehet állítani a papír térképeket ma is, ugyanúgy szelvényenként kinyomtatva, mint régen, vagy térképmásolatként.

Az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmazza a földrészletek, alrészletek, művelési ágak, minőségi osztályok határoló vonalait, a földrészletek helyrajzi számát, az alrészletek betűjelét, a művelési ágak és minőségi osztályok besorolását, a földrészleteken lévő épületeket, építményeket, opcionálisan a kerítésvonalakat, vezetékeket, burkolati vonalakat, közlekedési létesítményeket, jellemző tereptárgyakat stb.

A nagy kérdés mindig a származás, miből lett a digitális térkép. Az országban sok fajta, és eltérő pontossági mérőszámokkal jellemezhető papír térképeken tárolták az adatokat. Voltak korszerű új felmérések, amelyek eleve digitálisan készültek, főleg a nagy városokban, jó és pontos, friss adatokat tartalmaztak, de egyes helyeken még a monarchiás időkben, 1:2880 méretarányú öles rendszerben felmért térképek adták a térképi alapokat. Mostanra valamennyi térképet átalakították digitális állományokká, de attól a térképi pontosság nem változott meg, az továbbra is hordozza az alap papírtérképek bizonytalanságait. Ennek következménye, hogy ma már hiába tudunk mérni akár mm pontossággal is, ha a térképi alapok akár méteres bizonytalanságokat is tartalmaznak. Az új készítésű térképeknél is a felmérés pontossága szab határt a térképi pontosságnak. Hiába pontosak a műszerek, jók a szakemberek, ha egy düledező kerítést kell például bemérni. Annak a kerítésnek most melyik pontját mérjem be? Egyáltalán ott van-e az a kerítés a helyén? Vagy egyáltalán van-e ott valami elhatárolás, vagy a felmérőnek kell kitalálnia, hogy az hol is lehetett. Ennek ellenére az új városmérési térképek általában a deciméteres pontosságot tartani tudják, de azért egyes helyeken nagy a bizonytalanság.