Geotronic Bt.
gyors, pontos, rugalmas

Helyrajzi szám (hrsz.)

Minden földrészletnek saját azonosítója, helyrajzi száma van. A helyrajzi számozás földhivatali értelemben vett önálló településenként van rendszerezve, és településenként 1-től kezdődően van számozva. A település fekvése szerint a számozás elkülönül. Formailag lehet a kül- és belterületen is azonos szám, de a külterületi földrészletek száma előtt egy „0” is található, jelölve azt, hogy ez egy külterületi földrészlet. A különleges külterületi (zártkerti) fekvésekben a helyrajzi szám a belterületi számozást követi, az utolsó belterületi szám után, egy jó nagy szünetet hagyva, az esetleges bővítések helyszükséglete miatt.

A helyrajzi számnál tehát mindig meg kell adni, a település nevét is, mert minden településben lehet ugyanolyan szám is. A számozásban néha zavar támad, ha például két település egyesül, ami régen gyakori volt (kényszeregyesítések), ilyenkor az egyik települést teljesen át kellett volna számozni, ami nem mindig történt meg. Így előfordulhat ma is, hogy már nem létező településnevet kell megadni, hogy a helyrajzi számozás értelmezhető legyen. A településszétválások miatt valamely település számozása kezdődhet több ezres értéknél is, ha még nem számozták át. Az átszámozás nem olyan egyszerű, gondoljunk csak a sok ezer tulajdoni lapra, valamint a sok ezer tulajdonos kiértesítésére a változásról.

A földrészletek helyrajzi száma eredendően mindig egész szám volt. Ha egy földrészletet megosztanak több felé, a helyrajzi szám alátörést kap. Pl. az 1234 hrsz. 3 felé oszlik, akkor 1234/1, 1234/2 és 1234/3 hrsz. lesz belőle. Ha egy ilyen alátöréssel rendelkező számot is tovább kell osztani, akkor az új alátörések a legnagyobb nevező utáni számot kapják. Pl. az előző példabeli 1234/2 hrsz. két felé oszlik, akkor a 1234/2 megszűnik, és lesz belőle 1234/4 és 1234/5 hrsz.

Előfordul, hogy több telket egyesíteni kell, ilyenkor az a szabály, hogy az új egyesített földrészlet az összes egyesített földrészlet helyrajzi számai közül azt tartja meg, amelyik a legkisebb egész száma. Ha nincs köztük egész szám, csak alátört, akkor a legkisebb számlálójú alátört helyrajzi számok közül az lesz az új hrsz., amelyiknek a legnagyobb az alátörése (nevezője). Pl. egyesítem a 123/4, 123/5, 158, 162/5 hrsz.-t. Az új hrsz. a 158 lesz. Ha a 158 nem lenne köztük, akkor az új hrsz. a 123/5 lenne.

A társas ingatlanoknál van egy speciális helyrajzi szám is. A lakások helyrajzi száma. Ez nem önálló helyrajzi szám, hanem egy főszámhoz tartozó alszám. Minden lakásnak van egy ilyen száma (csak társasházaknál !!!). Ennél a főszám a földrészlet helyrajzi száma, amelyen az épület(ek) áll(nak). Az épületeknek nagy betűkkel vannak megkülönböztetve (A, B, C...), azon belül pedig minden lakásnak van száma, a társasház alapító okiratban foglaltak szerint. Pl. 1245/5/B/28 a hrsz. Ez annyit jelent, hogy a 1245/5 a földrészlet helyrajzi száma, azon belül a 2. épület jele a B, és a 2. épületben lévő 28-as számú lakásról van szó. Hasonló számozása van még az egyéb önálló ingatlanoknak is.