Geotronic Bt.
gyors, pontos, rugalmas

Osztatlan közös tulajdon használat szerinti megosztása

Sok esetben előfordul, hogy egy mérete miatt már hivatalosan tovább nem osztható földrészleten olyan épület áll, amelyben több lakás is található, esetleg több házban több lakás, és a lakásokon kívül szabad kertrész is van, amely osztatlan közös tulajdon. Ezeket a részeket elvileg mindenki szabadon használhatja, de ez sok problémának forrása. Valaki kutyát akar tartani, valaki autóval akar beállni, más meg konyhakertet szeretne az ablaka alatt látni. Mindenki szeretne magának egy olyan kis telekrészt, amit csak ő használ, és oda más ne mászkáljon be, ne zavarja őt senki a tevékenységében.

Ha van egyezség a tulajdonostársak között, akkor meg lehet osztani a szabad területeket oly módon, hogy lehetőleg mindenkinek a tulajdoni hányada, és az igényei szerint jusson valami a közösből, amit csak ő használhat. Erre van egy megoldás az "Osztatlan közös tulajdon használat szerinti megosztása", mint egy magánjogi szerződési forma. Ez nem jegyeztethető be a földhivatalban, mint egy társasház, de lehetőséget ad arra, hogy a társtulajdonosok megállapodjanak valamilyen területhasználatban, ami aztán az egyes lakások mindenkori lakóira tovább érvényesek. Öröklésnél, eladásnál, már mindenki nem csak a lakást veszi birtokba, hanem az ahhoz tartozó kis földdarabkát is, amely az adott lakáshoz tartozik.

A szerződés két részből áll, egy szokásos szerződési részből, valamint egy hozzá tartozó vázrajzból, amely grafikusan tartalmazza a terület (szövegesen le nem írható) megosztását. A szerződés szövege utal a vázrajzra, és a vázrajzot is egyetértőleg mindenkinek alá kell írnia.

Elvileg szabadon megkötöttségek nélkül bármiben meg lehet állapodni, de azért ajánlatos a tulajdoni hányadokat szem előtt tartani, másrészt azt, hogy a megállapodás mindenkinek megfelelő legyen. Ha nincs egyezség, nincs szerződés. Ha bárki nem írja alá a tulajdonosok közül, semmit sem ér.

Ezen kívül ajánlatos még osztatlan közös tulajdonban hagyni a közösen használt bejárati utakat, az esetlegesen közösen használt részeket (kút, kukatároló, garázshoz menő út stb.) Mindenkinek a saját lakása alatti terület értelemszerűen a saját használatában van, emeletes ház esetén azokéban, akik lakásai alatt van a terület. Ezek a területek levonásra kerülnek a telek teljes területéből, és a maradék "szabad föld" osztható aztán fel valamilyen szempontrendszer szerint.

Általános gyakorlat, hogy a felek az esetek felében nem tudnak véglegesen megegyezni, bármilyen nagy is volt a megegyezés annak előtte. Ha meg már úgy indul, hogy kétségek merülnek fel, jobb bele se kezdeni. Nos, ez az a munka, ahol előre kérem a munkadíjat, mert sokszor hoppon maradtam már, hogy a végén én fizettem (a földhivatalnak a díjakat) azért, hogy dolgozhattam.